Ökoiskola program megvalósítása a speciális szakiskolában

Az alkalmazási terület:

  • pedagógiai
  • módszertani
  • oktatásszervezési

Intézménytípus:

  • szakiskola
  • kollégium

Korosztály: 14-18 év

Tartalmi leírás:

A jó gyakorlat céljai:

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, kialakítása az emberi életminőség fenntartásának és javításának tágabb célja érdekében. Ez a társadalmi feladat az emberi faj Földünkön való fennmaradását és jólétét biztosítja. Tágabb vonatkozásban a környezeti nevelés a globális bioszféra önmagáért való megőrzését és fenntartását célozza, ökológiai és etikai szempontok egyeztetésével. Intézményünk gyönyörű természeti környezetben épült, mely önmagában megköveteli a természethez való ragaszkodást, megóvását, védelmét. Az iskolába mozgás-, hallás-, látás-, enyhe-, és középsúlyos értelmi sérült tanulókat veszünk fel, ezen kívül magatartászavarral küzdő, tanulásban akadályozott, szociálisan hátrányos helyzetű fiataljaink is vannak. A korhatár 14-25 éves kor. Tanulóink halmozottan hátrányos helyzetűek, mindenféle tekintetben segítségre szorulnak, természetközeliségünk nagymértékben segíti az oktató, nevelő és rehabilitációs munkánkat. Iskola és kollégium lévén tanulóinkkal vagyunk a nap minden szakában. Tanórákon, kollégiumi foglalkozásokon külön modulokban, témacsoportokban foglalkozunk a környezet- és természetvédelemmel (pl. HEFOP).

  • minden életkor esetén támaszkodjon a környezeti érzékenységre, tudásra, problémamegoldó- készségre és értékekre
  • segítse a tanulókat, hogy felfedezzék a környezeti problémák tüneteit és valódi okait
  • hangsúlyozza a környezeti problémák komplexitását, és így a kritikai gondolkodás és a probléma-megoldási készségek kialakításának szükségességét
  • alkalmazzon különféle tanulási helyzeteket, valamint a környezetről és környezettől való tanítás/tanulás tágan értelmezett megközelítéseit; ebből következően a hangsúlyt helyezze a gyakorlati tevékenységekre és a saját tapasztalatra
  • a környezetet annak egészében szemlélje – beleértve a természetes és épített, technológiai és társadalmi (gazdasági, politikai, kulturális, történelmi, erkölcsi, esztétikai) környezetet
  • legyen megszakítatlan, egész életen át tartó folyamat, amely az óvodában kezdődik és az összes formális és nem formális szinten folytatódik
  • megközelítésében legyen interdiszciplináris, hívja segítségül az egyes tudományágak speciális tartalmát, ami egy holisztikus és kiegyensúlyozott látásmód kialakítását teszi lehetővé
  • a fejlesztési és növekedési tervekkel kapcsolatban világosan fejtse ki azok környezeti vonatkozásait
  • legyen irányadó a környezettel harmonikus életvezetési képességek kialakításában
  • segítsen megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életükben
  • tudatosítsa a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogait, bioszféra iránti felelősségüket
  • egészséges életmód iránti igény kialakítása, az ehhez vezető módszerek ismertetése, elsajátíttatása
  • környezetetika hatékony fejlesztése
  • „ökológiai lábnyom” tudatosítása, szem előtt tartása
  • demokráciára nevelés

Tanulóközpontú/gyermekközpontú pedagógiai eljárások alkalmazása, eszközrendszere:

Az ökoiskola keretén belül fontos szempont volt, hogy a felelős környezeti viselkedés kialakítása gyakorlati tevékenységek alapján valósuljon meg. A szabadban végzett feladatok, vetélkedők, bemutatók, hatásos kiegészítői lehetnek a tankönyveknek, mivel érdeklődést felkeltő, konkrét anyagot biztosítanak, és az élménypedagógia eszközeit alkalmazva rejtett módon nyújtanak ismereteket, valamint fejlesztik a társas (együttműködési), a kommunikációs és problémamegoldási kompetenciákat.
Intézményünk ökoiskolai programjai közül kiemelt fontosságúak a Föld Napja és a Tavaszköszöntő napi rendezvényeink (örökzöldek ültetése, állatbemutató, kiállítás, meghívott előadók, természeti túrák).
Fontos feladat a szűkebb (kollégiumi szobák) és a tágabb környezet (udvar, sportpályák, az iskola közvetlen környezete) rendben tartása a diákok által.
A munkaformák kialakításakor fontos szempont az együttműködési készség fejlesztése, éppen ezért a csoportos foglalkoztatás elsődleges, az egyéni és a páros munkaformák ritkábban kerülnek előtérbe.

A kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének eredményes alkalmazása:

Az ökoiskolai programokban és tevékenységekben a társas kompetenciák fejlesztése kiemelt jelentőségű. Ezen belül a következő készségek és képességek kerülnek fejlesztésre:

  • kapcsolatteremtő és -fenntartó készség
  • segítőkészség és együttműködés a feladatvégzés során
  • motiváltság fenntartása
  • kommunikációs rugalmasság
  • alkalmazkodóképesség, egymásra utaltság
  • munkamegosztás megvalósítása
  • kreativitás és ötletgazdagság
  • közösségi élmények

A gyermekek, szülők egyenlő hozzáférése a minőségi neveléshez, oktatáshoz – sikeres együttnevelés:

Az ökoiskolai programok lehetőségeket teremtenek a szülők és gyermekeik tartalmas együttlétére és együtt nevelődésére. Ezek a rendezvények nem csak a szülők felé nyitottak, hanem a város valamennyi közoktatási intézménye felé is (óvodától a középiskolákig). A szülők és más iskolák diákjainak aktivitása a szervezésben és programötletekben is megvalósulhat.

Hatások, eredmények:

Az ökoiskolai rendezvények és foglalkozások számos lehetőséget teremtenek arra, hogy a diákok megismerjék a természeti és emberi környezet értékeit, illetve azok esztétikumát, akik az otthoni környezetükben nem tapasztalták ezt.

  • Felismerik a környezetkárosító magatartást és motiváltak annak elkerülésére.
  • A kollégiumban lakó diákjainkban kialakul a kulturált lakhely kialakításának fontossága.
  • Kialakulnak környezettudatos fogyasztási szokások (pl. a természetes, újrahasznosítható anyagokat előnyben részesítése).
  • Modern, rendszertani szemlélet alakul ki a diákokban az oktatás során.

A tananyag elsajátíttatásán túl nagy figyelmet kell szentelnünk a speciális nevelésűek esetében a gyakorlati tevékenységek megfelelő arányának. Esetükben fontos ugyanis – a tantárgyi tartalmakon kívül – a tevékenységekre hangsúlyt fektetni, mivel a munkájuk kézzelfogható eredménye számukra gyakran könnyebben értékelhető.
Céltudatosan kell segítenünk az életminőség javításának igényét, továbbá a környezethez való tudatos viszonyulást is.
A fentiekkel a már említett társas kompetenciák és készségek látható módon fejlődnek a diákok személyiségében.

Fázisok, adaptációs munka tervezése:

Az intézmény 2004 óta tagja az Ökoiskolai hálózatnak. A környezettudatos szemlélet motiválta a dolgozókat, hogy megpályázzák ezt a címet, és ezzel is tegyenek a környezet- és természetvédelemért. Bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés, használt egészségügyi eszközök és gyógyszermaradékok, a használt sütőolaj, szárazelemek és akkumulátorok gyűjtése és elszállítása. Igyekszünk felkelteni tanulóink érdeklődését az energia- és víztakarékos életmód iránt. Folyamatos a közvetlen környezet rendben tartása, szépítése, a parlagfű irtása, a komposztálás. További terveink között szerepel (pályázati úton) napkollektorok felszerelése, az esővíz összegyűjtése.

Kinek ajánljuk:

Az ökoiskolai programsorozat nélkülözhetetlen partnerei elsősorban a közvetlen résztvevők: a diákok, a programfelelős tanár és a kollégák, mivel ők az aktív szereplői a sikeres megvalósulásnak. A szülői részvétel, illetve a város más közoktatási intézményitől kapott személybeli, vagy technikai segítség csak még eredményesebbé és hatékonyabbá teheti a kitűzött környezeti célok elérését. Fontos továbbá a pontos és körültekintő tervezés és a lebonyolító munka.
Elengedhetetlen továbbá a jó gyakorlat megvalósításához a külső segítők alkalmazása. Ilyenek (a teljesség igénye nélkül) pl.: Városüzemeltetési Kft, az Ipoly Erdő Zrt.
Személyes jó kapcsolatunk van az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársaival.

Innováció:

Már a HEFOP bevezetése előtt is birtokosa voltunk az Ökoiskola címnek, városunk és a környező települések közoktatási intézményeit megelőzve. Intézményünk dolgozóinak és diákjainak formálódó szemlélete, munkája, környezettudatos gondolkodása a fenntartható jövőért és fejlődésért példaként szolgál. Az ökoiskolának a gyakorlatiasságában rejlik még az egyedisége, melyet a programok, előadások élményszerűsége, különlegessége ad át.

Eredményesség:

Az elért eredmények csak az egyén sajátosságainak, képességeinek, élethelyzetének figyelembe vételével, egész élete során figyelemmel kísérve láthatók. Vannak azonban olyan részeredmények, amelyek számokkal kifejezhetőek, ezek fejlődését egyszerűen nyomon követhetjük. (Pl. tanulóink 84,1 %-a tud az iskolai szelektív hulladékgyűjtésről, a csöpögő csapot 77,9 %-uk elzárja, a folyosón lévő szemetet 67,6 %-uk felveszi, az újra hasznosítható papírt a gyerekek 65,1 %-a teszi a szelektív gyűjtőbe, stb,)
Az eredményeket tantárgyi kapcsolódás esetében érdemjegyekkel tudjuk értékelni, más esetben jutalmakkal, közösségek előtti elismerésekkel. A közvetlen környezet tisztaságának, rendjének, esztétikumának (udvar, kollégiumi szobák, tantermek, mellékhelyiségek, közösségi helyiségek) ellenőrzése, értékelése rendszeres. A tapasztalatokat visszajelezzük a tanulóknak, a diákönkormányzatnak, a pedagógusoknak, megjelölve a további tennivalókat. Az iskolában környezet- és egészségnevelési munkaközösséget hozunk létre, amelynek feladata lesz a környezetvédelem nevelési feladatainak, tennivalóinak az irányítása, összehangolása, mérése, értékelése. A pedagógusok környezeti nevelői munkájának értékelésére kritériumrendszert dolgozunk ki, s ennek alapján évente értékeljük az egyének, a munkaközösségek munkáját, elért eredményeit, meghatározzuk feladataikat, a továbblépés lehetőségeit.
Néhány példa az elemzési szempontokhoz:

  • Mennyire tárja fel tantárgyának környezeti tartalmait napi tanítási gyakorlata során?
  • Tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési módszereket (interaktív, partnerközpontú, élményalapú tevékenységek)?
  • Részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításából?
  • Személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, külső kapcsolatokkal?

A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük az alábbi módokon:

  • A tanulmányok kezdetekor mérőlap segítségével szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot, majd ugyanazon diákok későbbi felmérését ezzel összehasonlítjuk.
  • A tanórán kívüli oktatásban milyen intenzitással vesz részt?

Humánerőforrás-igény:

  • gyógypedagógus
  • gyógypedagógiai asszisztens
  • környezeti nevelési szakember

Az adaptációhoz, a fenntartáshoz szükséges eszközigény:

A program sikeres átvételéhez elengedhetetlen a dolgozói kollektíva környezettudatos szemlélete, összehangolt munkája, ötletelése, sikeres pályázatírás. A programok kidolgozása és véghezvitele nem elsősorban az anyagi háttéren múlik, sokkal inkább a kooperatív pedagógusi munkán és külső segítők bevonásában. Az adaptációs átvétel különösebb eszközigényt nem von maga után, inkább hozzáállást, elkötelezettséget és motivált diákokat kíván.